Mit is vár el Ön egy képzéstől? Mit szeretne elérni azzal, hogy munkatársait továbbképzi? Új ismereteket? Magasabb szaktudást?

Nem!

Bár a magasabb üzleti eredményekhez nagyobb szaktudás szükséges, a nagyobb szaktudás nem fog feltétlenül magasabb árbevételt hozni Önnek.

Egy jó képzéstől Ön azt várhatja, hogy munkatársai a képzés után (új tudásukat felhasználva) valamit máshogy, hatékonyabban, biztonságosabban olcsóbban fognak csinálni.
Tehát egy kifizetődő képzés hatására munkatársai nem csak új tudással rendelkeznek, hanem képesek és akarják is ezt a tudást alkalmazni.

Milyen képzésektől várhatja ezt?
Néhány döntő jellemző, melyekkel Ön is tisztábban fog látni az ajánlatok között.

 Az ilyen viselkedés-, cselekvésváltozást előidéző képzéseimet én az alábbi elvek alapján állítom össze:

1. Alapelv
A résztvevőket a képzés elején tájékoztatják a célokról. Nem arról, hogy a képzésen az oktató mit fog csinálni, hanem hogy mi fog történni a résztvevőkkel, mire lesznek képesek a végén. Ha ez a cél egyezik azzal, amit Ön el szeretne érni munkatársainál, akkor ez valószínű az Ön képzése lesz. Ilyen célokkal rendelkező képzések eredménye mérhető lesz, sőt ha szükség van rá számon kérhető az oktatón az eredmény.
Nézzünk csak egy olyan képzést, melynek célja a legmodernebb hegesztési elvek bemutatása. Ez úgy is megtörténik, hogy Ön el sem küldi rá munkatársait. A képzés azzal, hogy az oktató ezeket elmesélte el is érte célját, még résztvevők nélkül is. Ugye Önnek nem ez kell! Ön azt szeretné, hogy munkatársai képesek legyenek egy új hegesztési módszert alkalmazni. Keresse ezt a megfogalmazást a célok közt.

2. Alapelv
Ahhoz, hogy munkatársai képesek legyenek alkalmazni új ismereteket, ezeknek be kell épülniük saját gondolati szerkezetükben. Kapcsolódni kell új ismereteiknek a régiekhez. Egy hatékony képzés támogatja ezt a folyamatot. A képzés során egyéni és közös tanulási szakaszok váltakoznak. Az átadott információt a résztvevők feldolgozzák. Ehhez a képzésnek (, még elméleti ismeretek esetén is) a résztvevők aktivitására építő módszereket kell alkalmaznia.

3. Alapelv
Az ismeretek hosszú távú rögzítését támogatja, ha a résztvevők nem csak egy előadást hallgatnak meg, hanem más módon is megérinti őket a képzési folyamat. Látnak példákat, kipróbálhatják a tanultakat. Gondolati és érzelmi kapcsolat is fűzi őket a tanultakhoz. Olyan témákat nem fognak alkalmazni, melyeket nem szeretnek.

4. Alapelv
Azok a képzések, melyek több kisebb egységből állnak és az egységek közt gyakorlati feladatokat kapnak munkatársai, nagy eséllyel indulnak az Ön céljai felé. Könnyebben elősegítik, hogy munkatársai használják is a megszerzett tudást. Megteremtik az elmélet és a gyakorlat közti hidat.

Természetesen elképzelhető, hogy más módszertannal is eredményes legyen egy oktatási egység. A fontos, hogy mindig azt tartsa szem előtt, hogy támogatja-e a képzés a későbbi gyakorlati alkalmazást.

 Hogyan válassza ki képzéseit?

A fenti szempontokat figyelembe véve kérdezze meg ismerőseit, olyan munkatársait, akik már korábban voltak egy-egy ilyen képzésen, elemezze saját tapasztalatait és a képzési ajánlatokat is. Előre érdeklődhet egy-egy képzés szervezőjénél is, hogy ők vajon hogy érik el, hogy az Ön munkatársai alkalmazzák is a megszerzett tudást.

Megkérdezheti utólag is - a képzés után - munkatársait ezekről a pontokról, sőt néhány hónap után önmagát, hogy munkatársai alkalmazzák-e a kívánt cselekvésmintákat. Az így megszerzett információt pedig a jövőben tudja majd használni.

Ha rendszeresen sok képzésen vesznek részt munkatársai, és egyre jobbakat akar választani, akkor érdemes egy szisztematikus oktatás értékelési rendszert felépítenie.

Fontos!
Ha már rendelkezik ezekkel az ismeretekkel, alkalmazza őket saját háza táján is. Ön is tehet külső és belső képzései sikeréért. Ugye Ön is azt szeretné, hogy amit elmond munkatársainak, azt alkalmazzák a jövőben.

1. Akár külső, akár belső képzést szervezett tájékoztassa munkatársait a képzés céljáról.

2. Belső képzéseinél, munkatársi tájékoztatókon lépjen túl az információ elmesélésén. Adjon rá lehetőséget munkatársainak, hogy feldolgozzák a kapott anyagot. Legegyszerűbb, ha összeállít hozzá egy kérdőívet, vagy párbeszédet kezdeményez (páronként, majd az egész csoportban) a témával kapcsolatban.

3. Mutasson példákat, ne csak meséljen! Képekkel, áttekintő ábrákkal, szóróanyaggal is támogassa mondanivalóját.

4. Adjon közvetlen feladatot a hallottak alkalmazására. Mutassa meg, mit csináljanak a megkapott információval. Pl.: egy tűzvédelmi oktatás után kérje meg munkatársait, hogy nézzenek körül környezetükben, és másnapra állítsanak össze egy listát, mik azok a dolgok, amik a szabályozásnak megfelelően kerültek kialakításra.

 …és nehogy én mutassak rossz példát Önnek, máris talál itt az átadott információimhoz egy feldolgozást.

Ennek a feldolgozásnak az a célja, hogy Ön áttekintse, végiggondolja még egyszer az anyagot. Saját gondolatai közt rendezze az új ismereteket. A másik cél az, hogy az alkalmazást, a tartalom felhasználását támogassa a jövőben.

Levél a jövőbe:
Kérem, írjon az egy üres A4-es lapra egy levelet önmagának!
- A levélben térjen ki arra, hogy mik voltak az előbbi anyagban, amik hasznosak, fontosak az Ön számára, mit akar felhasználni a szempontok közül saját gyakorlatában.
- Mikor és hogyan tervezi az alkalmazást?
- Kihez fordulhat segítségért, az alkalmazás során? Melyek azok a tulajdonságai, melyek segítik Ön a végrehajtásban?

Igen, így van, nem könnyű megírni egy ilyen levelet! Ön az egyszerű olvasás helyett, most saját gondolati közé illeszti a levél tudásanyagát. Természetes, hogy ez a tanulási folyamat nem lehet olyan egyszerű, mint az olvasás.

A fenti ismeretek gyakorlati alkalmazását  segíti, ha elküldi önmagának ezt a  levelet a jövőbe. Ezt úgy teheti meg, hogy elteszi egy biztos helyre, majd mához egy hónapra tesz egy bejegyzést a naptárába, mely figyelmezteti, hogy újra olvassa át levelét. (Jó, ha azt is feljegyzi, hova tette el a levelet.)